Nagy maréna
Coregonus maraena

Nagy maréna 

latin: Coregonus maraena
szlovák: Síh maréna
angol: Whitefish, Freshwater Houting

rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
család: Lazacfélék (Salmonidae)
élelem: mindenevő

életkilátása: 10 lévig
ivarérettségét: 2-3. év
szaporodás ideje: november - december
általános méret: 30 - 50 cm
maximum: 1 m

Méretek: 25 cm

Védettség: 9.1. - 12.31.

Megjelenése 

Alakja: A hal teste alfajonként változóan karcsú, heringszerű, kis fejjel és hegyes, néha erősen megnyúlt orral. Pikkelyei nagyobbak, mint a lazacformáké, oldalvonala teljes. Szűk szájnyílása a szem elülső szegélyéig ér, és alfajonként változóan végállású vagy alsó állású. Az első kopoltyúíven 25-39 (többnyire 30-34) hosszú, sűrűn álló kopoltyútüske van.
Színezete': Háta kékeszöld vagy sötétzöld, oldalai és a hasoldal a fehértől az ezüstösen csillogóig változik.
Mérete: A táplálékban szegény tavakban élő törpe alakok 10-12 centiméter hosszúak; átlagos testhossza 30-50 centiméter, maximum 100 centiméter.  

Előfordulása 

A nagy maréna élőhelye a Brit-szigetek ("Powan"), az Alpok és az előhegyek tavai ("Blaufelchen"), a Balti-tenger ("Ostseeschnäppel") és a beömlő folyók (például "Madüsse-Maräne"); Skandináviától Szibériáig. Szlovákiaban Csorbatón található.

Életmódja 

Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák, fiatal halak, halikra, talajférgek és puhatestűek.

Szaporodása 

A vándoralakok ívni a sekély tengeröblökbe és a folyók alsó szakaszára vonulnak. Az ívás november-december között zajlik. A tengerlakó példányok is felúszhatnak ívni a beömlő folyókba. A Boden-tóban élők nagy mélységben, a nyílt vízben ívnak többnyire december közepe táján. A szibériai folyókból állandó törpe alakok ismertek.